(+36) 20/995-00-97
(+36) 20/995-00-13
info@aer.hu

Széchenyi-terv: 140 milliárd zöldpályázatra

A zöldgazdaság, a korszerű energiaforrások felhasználása kiemelten fontos fejezete az új Széchenyi-tervnek. A február tizedikén meghirdetett fejlesztési kiírásokra mától lehet benyújtani az energiahatékonysági és megújuló energiás pályázatokat. A teljes keretből 65 milliárd forint hulladéklerakók rekultivációjára fordítódik – jegyezte meg a vele készített interjúban elhangzottakkal kapcsolatban az egyik közösségi oldalon Bencsik János.

Majdnem száznegyven milliárd forintra pályázhatnak mától azok az önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek, amelyek zöldítenék működésüket: vagyis szigetelnének, fűtést, hűtést korszerűsítenének, megújuló energiára váltanának vagy átalakítanák a hulladékkezelésüket.

Az új Széchenyi-terv uniós forrásból megvalósuló kerete a zöld gazdaság fejlődését alapozhatja meg a kormány várakozásai szerint. Szakértők úgy látják, népszerű lehet a hűtés-fűtés megújuló energiaforrásból című program, amely a napkollektor, a biomassza és a földhő hasznosítására koncentrál.

Az energetikai tanácsadással foglalkozó Goodwill Energynél alapvetően optimisták, de a pályázatokat részleteiben nézve láttak egy-két homályos pontot.

Szanati Marcell vezérigazgató elmondta, hogy volt a pályázatban egy 900 kilowattórás érték, amelyet ők túlzónak ítéltek, mert a 900 kilowattóra már prémium minőségű kollektorok szintjét jelenti, és ez jelentősen leszűkítette volna a kört.

„Mivel prémium minőségű napkollektorokról van szó, ezeknek az ára is egyértelműen magasabb. Így állásfoglalást kértünk és kaptunk is, amely alapján a 900 kilowattórát 650-re módosították. Ez már teljesen reális és elfogadható szint, amelyből már lényegesen több a választás lehetősége a pályázóknak.”

Kiaknázni a természeti adottságokat

Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyekért felelős államtitkára a 180 percben elmondta, a közel 140 milliárd forintból 75 milliárdot különítettek el a megújuló energiát felhasználó és épületenergetikai célokat szolgáló pályázatokra. Ezen belül több mint 30 milliárd forint kifejezetten a megújuló energiahasználat elterjesztését segítené. „Elsősorban azokat a lehetőségeket szeretnénk kiaknázni, amelyre Magyarországnak természeti okoknál fogva adottságai vannak. Ilyen a termálenergia, a biomassza, a biomasszán belül elsősorban a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási melléktermék hulladék. Tehát nagyon fontos, hogy sem az élelmiszergazdálkodás, élelmiszertermelés rovására, sem pedig a magasabb értéket képviselői faipari, bútoripari igények rovására nem szeretnénk a biomassza használatot elterjeszteni. De azt szeretnénk, hogy ami hulladékként, melléktermékként rendelkezésre áll az agráriumban, az ésszerű, jó, hatékony körülmények között közösségi célokat szolgáljon.”

Az államtitkár hozzátette, hogy a geotermikus energia felhasználása is kiemelten fontos szerepet kap, a napenergia hasznosításnál pedig elsősorban a használati melegvíz előállítását szolgáló napkollektor beruházásokra biztosítanak lehetőséget intézményeknek, önkormányzati kis intézményeknek.

Elsősorban az önkormányzatok

A pályázatok benyújtásának rendje általában a legkritikusabb pont, hiszen sok vállalkozót elriaszt, ha kérdések, adatok százain kell átböngésznie magát. Szanati Marcell, a Goodwill Energy vezérigazgatója szerint számottevően nem egyszerűsödött a rendszer, de elmagyarázta, hogy ezeket a pályázatokat nem lehet különösképpen egyszerűsíteni, hiszen szigorúan meg kell határozni például az épület felújításnál használt anyagokat és technológiákat.

Az egyszerűsített pályázati módszer azt jelenti, hogy a 250 millió forint alatti pályázatoknál automatikus elbírálási rendszer lép érvénybe. Nyolcvanöt százalékos támogatottság mellett 15 százalékot kell önrészből előállítani, ehhez pedig a Magyar Fejlesztési Bank az év közepétől garanciával biztosított hitelt is fog nyújtani.

A pályázatokon elsősorban egyelőre az önkormányzatok képviseltetik magukat. Az önkormányzatok nagyon eladósodtak az elmúlt években, és ennek hátterében részben az energiaárak megemelkedése állt.

Évi százezer lakással egyenértékű épület-felújításra van szükség, ebben benne vannak az intézmények és a vállalkozási épületek is. Január elsejétől került a zöldberuházási rendszer irányítási a fejlesztési minisztériumhoz. Felgyorsították az elbírálásokat, a szerződéskötések tavasszal megtörténnek, és a nyár folyamán 39 ezer panellakás korszerűsítéséhez szükséges feltétel és forrás áll majd rendelkezésre, és további 2 200 családi háznak az energiatakarékos korszerűsítése valósulhat meg.

Tehát a nyártól megkezdődhet ez az évi százezer lakást érintő korszerűsítési program – mondta az államtitkár – vagyis a százezerből 70 ezer meglesz az idén.

(Forrás: www.mr1-kossuth.hu, 2011. március 01.)